Ismerkedés

Sziasztok drágák. Meghoztam a második részt, remélem tetszeni fog. Először is köszönöm a több mint 150 oldalmegjelenítést. Szeretnélek titeket megkérni hogy hagyjatok jelet magatok után mert csak akkor van értelme folytatnom a blogot. Iratkozzatok fel, esetleg komizzatok. Nem is húznám tovább az időt, jó olvasást.:) Eszti

2. rész

Leültem egy nagyobb kőre és elkezdtem pengetni a hangszerem, amihez énekeltem is. Az utolsó hangokat pengettem, és mikor újra csend lett egy hangot hallottam meg magam mögül.

-           Hűű.. – mondta egy nagyon kellemes férfi hang mire én megfordultam.

Egy elég magas, sötétbarna hajú, barna szemű helyes fiú látványa tárult elém. Akaratlanul is elmosolyodtam.

-       -   Nagyon ügyes vagy. – szólalt meg ismét. – egyébként Feng Ya Ou-nak hívnak. – mosolygott rám aranyosan.

-       -   Milyen különleges neved van. Én Váradi Hanna vagyok. – fogtam vele kezet.

-       -   Köszönöm szépen.

-       -   Félig kínai vagy? – kérdeztem tőle kíváncsian.

-       -   Igen. Honnan tudtad? – vágott meglepődött képet.

-       -   Megérzés. Egyébként meglepett, hogy van erre felé valaki. Általában egyedül vagyok itt ilyenkor este, ezért is szeretek lejönni kicsit gondolkodni meg zenélgetni. – avattam be megelőzve ezzel jó pár kérdést.

-       -   Igen ezt én is élvezném. Én is gondolkodni jöttem, bár nekem nem jutott eszembe hogy hozzam a gitáromat is. Majd legközelebb.

-       -   Honnan jöttél? – váltottam témát.

-       -   Budapestről. És te? – érdeklődött.

-       -   Én Pécsről. – egy pillanatig azt gondoltam, hogy elmondom neki, hogy szeptembertől én is ott fogok élni de inkább elvetettem az ötletet.

-       -   Benne vagyok egy bandában akikkel jelentkezünk a 2013-as X – faktorba. Pár hét múlva lesz ott egy koncertünk, ha gondolod gyere el. Én örülnék neki. – mosolygott megint úgy, hogy azt hittem ott helyben ájulok el. Még csak nem is ismered Hanna. Egy mosollyal nem vehet le a lábadról!

-       -   Persze, miért is ne? Mi a banda neve?

-       -   ByTheWay.

-       -   Rendben. Remélem el tudok menni. Most viszont mennem kell. Örülök hogy megismertelek. – néztem mélyen a sötétbarna szempárba.

-       -   Remélem még látlak. Szia. – mosolygott megint.

-       -   Szia. – viszonoztam gesztusát majd elindultam ideiglenes otthonom felé.

Észre se vettem milyen hamar elment az idő. Már sötét volt, este 10 óra. Mikor hazaértem megfürödtem majd beültem a szobámba. Elővettem a laptopomat és olvasgatni kezdtem. Éjfél körül valaki kopogtatott szobám fehér ajtaján. Pár pillanattal később szöszi barátomat pillantottam meg az ajtóban.

-       -   Bejöhetek? – kérdezte félénken.

-       -   Persze. – nevettem fel halkan.

Leült mellém az ágyra.

-       -   Mitől vagy így feldobva? – kérdezte már ő is vidáman.

-       -   Ennyire látszik? – tűrtem el egy barna tincset a fülem mögé. - Mikor lent voltam a parton, egy nagyon aranyos fiúval találkoztam. Mesélte, hogy bent van egy bandában, amivel jelentkeznek az X – faktorba. Pár hét múlva jönnek Pécsre koncertezni. Remélem el tudok menni.

-       -   Értem. – mosolygott rám.

-       -   Ja és képzeld félig kínai. Feng Ya Ou -nak hívják. Olyan szép neve van. – áradoztam tovább róla, de ekkor Oli arcáról lefagyott a mosoly. Hirtelen nagyon komoly lett és csak bámult maga elé. Eléggé ijesztően viselkedett. – Mi a baj? – kérdeztem aggódva.

-       -   Semmi. – erőltetett egy mosolyt az arcára. – Aludj jól Han. – nyomott egy puszit arcomra.

-       -   Te is Oli. – bújtam hozzá majd miután kiment a szobából gondolkodni kezdtem.

Miért lett hirtelen olyan zavart? Talán az bántotta hogy összeismerkedtem valakivel? Nem az nem lehet. Hiszen ő a legjobb barátom.

Lekapcsoltam a számítógépem majd alaposan betakarózva aludtam el.